Csillagködök

A csillagködök (felhők, nebulák) a csillagok közötti közegek világító részei. Ezek állhatnak ionizált, semleges, vagy molekuláris hidrogénből és csillagközi porból.
Ezek a ködök általában csillagkeletkezési régiók is, az egyik - a Hubble teleszkóp óta nagy ismerettségnek örvendő - régió a "Teremtés oszlopai", vagy Sas-köd.

NGC 2264

Kúp-köd és Karácsonyfa-halmaz

Az NGC 2264-es azonosító a Kúp-ködöt (a kép felső részén látható és egy bólyára hasonlító ködösség) és a Karácsonyfa-halmazt jelöli.

Csillagkép: Egyszarvú

Eger, 2022 december

Caldwell 49

Rozetta-köd

A Rozetta-köd egy emissziós köd, azaz fényt kibocsájtó objektum, ezért nagyon látványos. A keletkező csillagok által kibocsátott sugárzás miatt a ködösség atomjai is saját fényt bocsájtanak ki, ez okozza a fényes, látható ködösséget.

A Földtől 5000 fényévre található.

Csillagkép: Egyszarvú

Eger, 2022 december és 2023 január

IC 405

Lángoló Csillag-köd

Caldwell 31-ként is azonosított diffúz-köd, Földtől megközelítőleg 1500 fényévre található. Feltételezhetően az AE Aurigae szökevény-csillaghoz tartozó ködösség.

Csillagkép: Szekeres

Eger, 2023 január

IC 443

Medúza-köd

A Medúza-köd (Sh2-248) egy szupernóva-maradvány, a naprendszertől kb. 5000 fényévre található.

Csillagkép: Ikrek

Eger, 2023 február

SH 2-261

Lower's köd

A Lower's-ködöt Harold és Charles Lower (apa és fia) amatőr csillagászok fedezték fel 1939-ben. A Sharpless katalógusban a 2-261-es szám alatt szereplő objektum egy HII régió, amit a HD 41997 csillag ionizál.

Csillagkép: Orion

Eger, 2023 február

Eastern Veil

Caldwell 33

A Fátyol-köd keleti része

A képen a Fátyol-köd keleti része látható. A teljes ködösség egy szupernóva-maradvány.

A ködösséget William Hershchel fedezte fel 1784-ben.

A képen és az egész ködösségben az ionizált oxigén és hidrogén dominál. A kidolgozás során a hidrogént a vörös, az oxigént a zöld és kék csatornákhoz rendeltem.

Csillagkép: Hattyú (Cygnus)

Eger, 2023 május

A Fátyol-köd

A Fátyol-köd köd így, (majdnem) teljes egészébén fedi fel, hogy mi marad egy szupernóva után. A robbanás 10-20 ezer évvel ezelőtt történhetett, a szupernóvává alakuló csillag a Napunk tömegének 20-szorosa lehetett. Tőlünk kb. 2400 fényévre található, mérete a telehold átmérőjének hatszorosa.